A világjárvány idején a magány és a társadalmi elszigeteltség érzése miatt sokan összezavarodtak az események sorrendjét illetően, egyesek még azt is nehezen idézték fel, hogy a hét melyik napja volt – derül ki egy új tanulmányból.
A Yorki Egyetem kutatása a 2020 márciusában az Egyesült Királyságban is elterjedt járvány pszichológiai hatásait vizsgálta a dezorientáció szemszögéből.
A kutatók több mint 3300 francia résztvevőnek tettek fel közel 60 kérdést, amelyekben a zárlatok pszichológiai hatásait elemezték. A felmérésre a korlátozások akut szakaszában került sor, amikor a lezárást szigorú kijárási tilalom követte.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a szociális, mind az időbeli dezorientáció – a szociális interakciók és az időérzékelés zavara – gyakori volt.
Az emberek úgy érezték, sodródnak
A vizsgálatban részt vevők közül sokan úgy nyilatkoztak, hogy nem érezték magukat a helyükön, és nem tudták, hogyan viselkedjenek a társadalmi helyzetekben. Arról is beszámoltak, hogy az idő elmosódott, és úgy érezték, hogy sodródnak, mivel nehezen tudták követni a világjárványt megelőző eseményeket, valamint azt, hogy a hét melyik napja van. A bizonytalanság a jövőképükre is kiterjedt. A résztvevők nehezebben tudták elképzelni, mi vár rájuk, szorongást éreztek ezzel kapcsolatban, és úgy érezték, kevésbé képesek irányítani a jövőjüket.
A kutatók megállapították, hogy azok, akik úgy érezték, hogy a társadalmi elszakadás áldozatai lettek, nagy valószínűséggel időbeli dezorientációt is tapasztaltak. A tanulmány adatainak elemzése ok-okozati összefüggést sugallt a kettő között: a társadalmi elszigeteltség az idő megélésének zavaraihoz vezet.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Pablo Fernandez Velasco (a Brit Akadémia posztdoktori munkatársa a Yorki Egyetemen) elmondta: „Arra a megállapításra jutottunk, hogy a szociális dezorientáltság erős előrejelzője az időbeli dezorientáltságnak, és valószínűnek tűnik, hogy a kettő között okozati kapcsolat áll fenn. Úgy tűnik, hogy a magányosság és a másoktól való elszigeteltség érzése eltorzítja az időérzékelésünket, és egy olyan zavaros érzést szül, amely a múltat, a jelent és a jövőt is átfogja.
Társadalmunkban sokan szenvednek a magánytól, minden demográfiai és egyéb jellegű csoportban. Tanulmányunk megállapításai megerősítik, hogy a hatóságoknak foglalkozniuk kell az elszigeteltség érzésének súlyosbító hatásával mind a válsághelyzetekben, mind a mindennapi életben.”
A fiatalokat jobban megviselte az elszakadás
A kutatók megállapították, hogy a 25 év alatti fiatalokat érintett leginkább a tájékozódási zavar érzése.
Az eredményeik egy új jelenségre utalnak, amelyet „időbeli szakadásnak” neveznek. Ez olyan, mint egy törésvonal a tudatunkban, amely elválasztja a világjárvány „előtte” és „utána” időszakát.
Dr. Fernandez Velasco hozzátette: „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a világjárvány előtti és utáni időt elválasztó szakadék érzése általános tapasztalat volt a Covid-19 járvány idején.”
„Minél nagyobb volt a tapasztalt szakadék a járvány előtti és a világjárvány előtti idők között, az emberek annál jobban elbizonytalanodtak.”
„A tanulmányunkban összegyűjtött személyes beszámolók a világjárvány rendkívüli élményein keresztül segítenek a magányosság és az elszigeteltség érzésének lehetséges hatásainak megértésében.”
