2024. július 29-én borzalmas támadás történt az angliai Southportban egy táncstúdióban. Állítólagosan egy 17 éves, ruandai származású fiú támadt késsel az ott tartózkodókra és gyermeket megölt, 10 másik embert pedig megsebesített. Az ezt követő napok szélsőjobboldali tüntetéseket, majd a rendőrökkel való összecsapásokat hoztak. Állítólag azért, mert az terjedt el, hogy a támadó fiú muszlim volt. Miközben a brit kormány sietett leszögezni, hogy keresztény neveltetésű, komoly mentális zavarokkal küzdő támadóról van szó. Mindenesetre úgy tűnik, hogy bár kormányzati változások történnek az Egyesült Királyságban, az alapdolgok maradnak ugyanazok. A tory kormányok sokéves, a tömeges megfigyelés kiterjesztésére és a szólásszabadság elleni szigorú törvények bevezetésére irányuló erőteljes erőfeszítései után a munkáspárti új kormány sem lassít.
A brit kormány a cenzúrában és a megfigyelésben látja a megoldást
A southporti zavargások után számtalan reakció érkezett a kormányzat részéről. A társadalmi problémákat még több megfigyeléssel akarják kezelni, erősítenék rendőrállamot és az egész incidensért a félretájékoztatást hibáztatják és a mindig előhúzható „külföldi beavatkozás” kártyát lobogtatják. Keir Starmer miniszterelnök mindenesetre még több arcfelismerésen alapuló megfigyelést szerezte, valamint jóval masszívabb kontrollt a közösségi médiában. Starmer a szélsőjobboldali zavargásoknak bélyegzett események után összehívott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tüntetések résztvevői „mobilak”, és ezért a rendőri erők a jövőben egyfajta hálózat részei lesznek. A tüntetések résztvevőit egyébként gengsztereknek és futballhuligánoknak nevezte. Ez utóbbi is egy stabil kártya minden vezető számára a hasonló esetekben. A miniszterelnök hozzátette, hogy mostantól komoly hírszerzési tevékenység és adatmegosztás várható, valamint az arcfelismerő technológia szélesebb körű bevezetése. A cél, hogy már azelőtt megakadályozzák a gyülekezését a nem megfelelő egyéneknek, hogy azok elindulnának valahova,felszállnának egy vonatra. Pont ahogy a futballhuligánok esetén is teszik.
Starmer nem támogatja új törvények meghozatalát az ügyhöz kapcsolódóan, elégedett azzal, hogy mindez a meglévő jogszabályok keretein belül is megvalósítható. Egy viszont biztos, a rendőrség létszámának növelésére vonatkozó választási ígéretét be akarja tartani. Starmer többször hangsúlyozta, hogy szerinte nem tüntetéseket akar ezzel megakadályozni, hanem a mostanihoz hasonló erőszakos rendbontásokat. És az online platformokat hibáztatja azért, hogy az indulatokat felkorbácsolják. Tehát a hatóságok dönthetnének úgy, hogy valami nem szólásszabadság a közösségi médiában, hanem erőszakra való felbujtás bűncselekménye. De mit tekintenek a hatóságok erőszakra való felbujtásnak? Ez most, hogy számtalan képviselő az online térben terjedő dezinformációt okolta a southporti zavargásokért, különösen fontos. Mert ha a spekuláció, találgatás félretájékoztatásnak minősül, az pedig erőszakra való felbujtásnak, akkor nagyjából mindenre rá lehet húzni ezt a keretet. Az biztos, hogy Starmer kezelni akarja az online platformok helyzetét is valamilyen formában.
Út a diktatúra felé
A legvalószínűbb, hogy a hatóságokat és a közösségi oldalak üzemeltetőit egy asztalhoz akarja ültetni, hogy valamiféle kontrollt szerezhessen a platformok felett. Eközben az arcfelismerésen alapuló tömeges megfigyelés bevezetésének gondolatát olyan csoportok, mint a Big Brother Watch, rendkívüli módon ellenzik. A csoport vezetője, Silkie Carlo egy nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy az arcfelismerés bevezetésére tett utalások nagy riasztóak. Szerinte ezzel a megközelítéssel a demokrácia veszélybe kerül. Mert a Starmer (és a korábbi kormányok) által szorgalmazott tömeges megfigyelés a lakosság tagjait két lábon járó személyi igazolványokká változtatja. Carlo kiemelte, hogy az arcfelismerő technológia még mindig nagyon pontatlan, és főleg olyan helyeken alkalmazzák, mint Kína és Oroszország.
