Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a szupergazdagok vagyonának megadóztatása. A Tax Justice Network nevű szervezet szerint, ha a világ lakosságának 0,5%-a vagyonadót fizetne, több mint 2000 milliárd dollár gyűlhetne össze.
De hogyan valósítható meg ez a koncepció, és mely országok támogatják? Az alábbiakban részletesen ismertetjük a javaslatot és annak várható hatásait.
Így nézne ki a globális adó
Az elképzelés szerint egy vagyonadót vezetnének be a leggazdagabb 0,5%-ba tartozó családokra, amely minden ország számára lehetővé tenné, hogy átlagos költségvetési kiadásainak 7%-át begyűjtse. A Tax Justice Network számításai szerint világszerte egy 1,7% és 3,5% közötti adókulccsal több mint 2000 milliárd dollárt lehetne beszedni.
„Az osztalékok, tőkenyereségek és bérleti díjak formájában megszerzett vagyonra tipikusan sokkal alacsonyabb adókulcsokat vetnek ki, mint a munkával megszerzett vagyonra” – magyarázza a Tax Justice Network egyik képviselője. Ugyanakkor, ahogy a szervezet állítja, a megszerzett vagyon általában gyorsabban növekszik, mint a munkával keresett vagyon, ami csak tovább növeli az egyenlőtlenséget.
Spanyolország mint példa
Akik támogatják az ötletet, példaként említik Spanyolországot, ahol Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetésével már 2022 végén bevezették a „könnyű” vagyonadót. Ez az adó ideiglenes és „szolidaritási” jellegű, és azokat a polgárokat célozza meg, akik nettó vagyona meghaladja a 3 millió eurót, ami körülbelül a családok 0,5%-át érinti.
A Tax Justice Network tanulmányában arra is kitér, hogy a spanyol rendszer különbséget tesz a vagyoni és a munka alapú jövedelmek között, és a vagyonból származó jövedelmeket alacsonyabb adókulcsokkal terheli. Ez a megközelítés az egyik kulcseleme a javaslatuknak, mivel szerintük „a vagyonból származó jövedelmek, például osztalékok és tőkenyereségek, általában gyorsabban növekednek, mint a munkával szerzett jövedelmek”.
A szupergazdagok megadóztatásának támogatói és ellenzői is vannak
A szupergazdagok megadóztatásának ötlete nem új keletű. Az utóbbi években egyre több ország foglalkozik a kérdéssel, különösen a gazdasági egyenlőtlenség növekedése és a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozási igényei miatt. A G20, amely a világ 20 legfontosabb gazdaságát tömöríti, szintén fontolóra vette a globális minimumadó bevezetését a leggazdagabbak számára. Franciaország, Németország, Spanyolország és Dél-Afrika már régóta támogatják ezt a javaslatot.
Ugyanakkor nem mindenki lelkesedik az ötletért. Néhány gazdag ország, bár nem mond kategorikusan nemet, csendesen ellenáll az egységes adózási szabályozás bevezetésének. Az egyik leggyakoribb érv az ellenzők részéről, hogy a vagyonadó bevezetése tömeges elvándorlást idézhet elő a leggazdagabbak körében. A Tax Justice Network azonban rámutatott, hogy a Norvégiában, Svédországban és Dániában végrehajtott vagyonadó-reformok után a leggazdagabb családok mindössze 0,01%-a döntött a költözés mellett. Az Egyesült Királyságban pedig a 2017-es szabálymódosítások csupán 0,02%-os migrációs arányt eredményeztek.
A vagyonadó jövője
A szupergazdagok megadóztatása tehát nemcsak a gazdasági egyenlőtlenség csökkentését célozza, hanem jelentős forrásokat biztosíthat a globális problémák, mint például a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Bár az ötlet nem arat egyhangú sikert, a támogatók száma növekszik, és egyre több adat áll rendelkezésre, amelyek alátámasztják a javaslat hatékonyságát.
A Tax Justice Network szerint a világ vagyonának egynegyede a lakosság leggazdagabb 0,5%-ának kezében van. Ez tehát egy mindenkit érintő egyensúlyhiány, és az ilyen adópolitikák bevezetése hosszú távon stabilabb és igazságosabb gazdasági rendszert eredményezhetne.
Hungarian 