Ez bizonyára egy olyan dolog, amelyet nem szívesen képzelünk el – főleg azután, hogy megtudtuk, valójában mi történne az emberi testtel egy ilyen esetben.
Mielőtt a részleteket taglalnánk, foglaljuk össze, mi is az a láva valójában, és hogy mennyire forró.
A magmának is nevezett olvadt láva hőmérséklete 700 és 1200 °C között mozog.
Nehéz elképzelni, hogy mekkora ez a forróság, de az biztos, hogy sokkal forróbb, mint bármi, amivel az otthonunkban vagy a környezetünkben találkozhatunk.
Csak hogy legyen némi összehasonlítási alapunk: a kandallóban égő tűz hőmérséklete 600°C körüli hőmérsékletű.
Mindezt figyelembe véve nézzük meg, mi történne az emberi testtel, ha tragikus módon egy vulkánba zuhanna.
Nos, egy biztos: a történetnek nem lenne szerencsés vége. David Damby, az USGS Volcano Science Center kutató vegyésze szerint a vulkánba esett testben lévő víz valószínűleg gőzként forrna.
„A testben lévő víz valószínűleg gőz formájában forrna, miközben a láva kívülről befelé olvasztaná a testet” – mondta Damby a The Verge-nek.
A bőr még azelőtt felhólyagosodna, hogy a lávába kerülne, a ruházat és a haj pedig valószínűleg már akkor lángra kapna.
Ha azt gondolod, hogy elsüllyednél, akkor tévedsz. Adam Kent vulkanológus egyszer azt mondta a Diggnek, hogy abban a helyzetben lebegnél.
A láva folyadéknak tűnhet, de az állaga nem olyan, mint például a vízé vagy más folyadéké; valójában nagyon gyorsan megkeményedik.
„Nagy valószínűséggel a testben lévő gázok gyorsan tágulnának, és vélhetően kisebb robbanások sorozatát okoznák” – tette hozzá Kent.
„Úgy gondolom, hogy elég gyorsan legyőzne a hő, mind a vezetőképes, mind a sugárzó hő.”
„Ha valaha bárki is tartózkodott már aktív lávafolyás közelében, az tudja, hogy a sugárzó hő már a lávától elég nagy távolságban is bénító hatású – akkor képzeljük csak el, milyen hatása lehet egy testre, amely közvetlenül a láva tetején fekszik.”
Az X-en közzétett bejegyzésekből kiderül, hogy az emberek elborzadtak, miután elolvasták, mi történhetne velük egy ilyen esetben.
Az egyikük azt írta: „Milyen idő alatt történik ez? Ez úgy hangzik, mint a kínzás!”
Míg egy másik azt mondta: „Hogy voltam-e már valaha vulkán közelében? Nem voltam. De előfordulhatott volna, hogy egy ilyen helyre vetődöm. Félek-e a gondolattól, hogy mi történhetett volna velem akkor? Igen, félek.”
Közben egy harmadik olvasó hozzátette: „Hát ez aztán olyan örömhír, amire már nagyon vártam.”
Azt gondolhatnánk, hogy a láva a legveszélyesebb része egy vulkánkitörésnek, de ez nem így van. A láva valójában viszonylag lassan folyik, ami azt jelenti, hogy ha netán a közelben tartózkodsz, akkor valószínűleg van esélyed elfutni előle.
A vulkáni iszapár azonban már más tészta. A magas vulkánok környezetét fenyegető iszapáradatról van szó, amelyek vulkáni anyagból és törmelékből állnak, és nagyon gyorsan, akár 100 km/h-s sebességgel hagyják el a vulkánt, így rövid idő alatt eléri az alacsonyabban fekvő területeket, ahol elveszíti lendületét.
Eközben a vulkánokból mérgező gázok felhői, valamint egyéb törmelékek – köztük hatalmas sziklák – is felszabadulnak, amelyek nagy sebességgel repülnek ki a vulkánból.
