Komoly lépésre szánta el magát a Brit Virgin-szigetek. Az adóparadicsomként elhíresült szigetcsoport publikus nyilvántartást vezet majd az ott létrehozott cégekről és azok tulajdonosairól.
A Brit Virgin-szigetek, ahová a titoktartási szabályoknak köszönhetően a világ korrupt politikusai és bűnözői menekítik a pénzüket, nyilvános nyilvántartást fog vezetni a szigeten létrehozott cégekről és azok tulajdonosairól. Az 50 szigetből álló szigetcsoport az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Puerto Ricótól keletre. A mesébe illő hely a kábítószer-kereskedők, a korrupt politikusok és az adócsalók első számú célállomása, mellyel hamar a köztudatba véste magát az apró szigetcsoport. Az egymást érő botrányok, illetve a Nyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának nyomozása komoly terhet róttak a Brit Virgin-szigetekre, ezért úgy döntött, hogy pontot tesz ezen sztorik végére.
Andrew Fahie, a sziget miniszterelnöke és pénzügyminisztere szeptemberben azt mondta a helyi Közgyűlésének, hogy kormánya mindenki számára elérhető nyilvántartásba fogja helyezni a szigetcsoporton bejegyzett vállalatokat és azok tulajdonosait. Liz Sugg, brit miniszter, aki a Brit Virgin-szigetekért is felel később azt tweetelte, hogy a nyilvános nyilvántartást 2023-ig be fogják vezetni. Hát elég távoli dátum, de jobb későn, mint soha.
Bármilyen botrány van, az adóparadicsom neve mindig előkerül
Ava Lee, a nonprofit Global Witness korrupcióellenes kampány vezetője azt nyilatkozta, hogy „valahányszor illegális pénzügyekkel foglalkozó globális feltárás zajlik, a Brit Virgin-szigetek neve mindig felmerül. A FinCEN botrány azt mutatta, hogy az USA bankjain keresztül pénzt mosó cégek 20%-a a Brit Virgin-szigetekhez köthető. A Panama Papers botrányban a vállalatok felét itt regisztrálták.”
Jelenleg szinte lehetetlen azonosítani azonban a szigeten lévő vállalatok tulajdonosait. A cégek tulajdonosainak ismerete ugyanakkor kulcsfontosságú lenne annak megállapítására, hogy ezek a személyek megsértették-e a törvényeket. Tisztázni lehetne, honnan jutottak a jövedelmükhöz és milyen bűncselekményekhez köthető az itt befektetett pénzük. Bár az országok és a bűnüldöző szervek hivatalosan kérhetnek ilyen jellegű információkat a szigetektől, nem biztos, hogy kapnak, mert titoktartás védi az itt megbújó befektetőket.
2014-ben az újságírók a néhai Fülöp-szigeteki diktátor legidősebb lányát, Ferdinand Macrosot azonosították az egyik itteni off-shore cég tulajdonosaként. Később kiderült, hogy az apja korrupciós pénzét, egész pontosan 5 milliárd dollárt menekített a szigetre. Adócsalási botrányba keveredtek a volt dél-koreai elnök fiai is, akiknek szintén itt voltak a cégeik bejegyezve.
A 2015-ös Swiss Leaks-vizsgálat kiderítette, hogy a svájci HSBC Private Bank segített az ügyfeleinek a Brit Virgin-szigeteken off-shore cégeket létrehozni. A titkos svájci bankszámlával rendelkező gazdagok gyorsan alapítottak egy céget a szigeteken és a társaság nevén lévő bankszámlára menekítették a pénzüket.
A FinCEN feltárása után kiderült, hogy a világ legismertebb bankjain keresztül rendszeresen óriási pénzek vándoroltak az adóparadicsomban lévő cégekhez. Ezen vállalatok tulajdonosairól azonban nem tudni semmit.
