Erősen megkérdőjelezhető az Egyesült Államok által életbe léptetett iráni olajexportot szankcionáló lépések hatékonysága: néhány kínai olajfinomító annyi nyersolajat rendelt a hetekben, hogy az olajfinomító központként jegyzett Shandong tartomány kikötői körül egyenesen tanker-dugó alakult ki.
Kína egyébként soha nem állt le az iráni nyersolaj vásárlással, hiába a Trump-adminisztráció 2018-ban meghirdetett szankciója az iráni kőolaj exportra. Akkor a korbács az volt az amerikai döntéshozók kezében, hogy aki megsérti a szankciókat, azt elzárják az amerikai bankrendszertől, beleértve a bankközi telekommunikációs rendszer, a SWIFT használatától.
A Bloomberg médiajelentésekre hivatkozva írja, hogy a tanker forgalom vizsgálata során független elemzők megállapították, hogy a hivatalos adatokkal ellentétben jóval nagyobb volumenben érkezik kőolaj Iránból Kínába.
Állítások szerint Irán a szankciók megkerülése érdekében tankerből-tankerba áttöltést alkalmaz nemzetközi vizeken, mialatt kikapcsolják a transzpondereket, ezzel kerülve meg a detektálást.
Mindez történik az olajár január óta tartó masszív emelkedése közepette: a nyersolajat Irán diszkontáron értékesíti a kínai olajfinomítóknak. Elemzők szerint a kínai importőrök akár 3 és 5 dollárral olcsóbban juthatnak hozzá a fekete aranyhoz, mint ami a Brent irányadó ára.
Kereslet terén is van mire építeniük az irániaknak, hiszen Kínában az olajéhség elérte a krízis előtti szintet, szóval a 3 – 5 dolláros kedvezmény a 70 dolláros hivatalos Brent árakhoz képest kihagyhatatlan még az amerikai szankciók ellenére is.
Kína márciusi kőolaj-importja Iránból várhatóan több mint kétszeresére nő, és eléri a napi 856 000 hordót (bpd), ami az elmúlt két év legnagyobb Kínába irányuló iráni olajexport volumene lenne, írja Kevin Wright, a Kpler szingapúri elemzőcég munkatársa. A becsült márciusi importszint magában foglalja a nemzetközi vizeken tankerből-tankerbe átvezetett olajmennyiséget is.
Hungarian 