Ötven év múlva az otthonunk olyan lesz, mintha több száz kilométerre költözött volna

2024.06.23.
Olvasási idő: 3 perc

A Marylandi Egyetem Környezettudományi Központja által kifejlesztett interaktív internetes alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a világ 40 581 pontján és 5323 metropoliszában összevessék az egyes városok várható jövőbeli éghajlatát egy másik hely jelenlegi éghajlatával. Ezzel összehasonlítható képet kaphatnak arról, hogy mi várható a jövőben azon a helyen, ahol élnek.

Az éghajlatváltozás hatásai a mindennapjainkra

Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. Lehet, hogy ezek a változások már a te otthonodban is észlelhetők, s talán elgondolkodtál, vajon a jövőben milyen lesz az éghajlat ezen a világrészen? Mennyire lesznek melegek a nyarak? Lesz-e még olyan tél, amikor havazni is fog? Milyen irányba változhat a dolgok menete, ha lépéseket teszünk a üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében? A webalkalmazás ezekre a kérdésekre segít választ adni.

Magyarországon például olyan lesz az időjárás Budapesten 60 év múlva, mint amilyen most Olaszországban, Bologna mellett. Szegeden pedig olyan meleg lesz, mint Macedóniában.

Magyarország klímaváltozás

A Washingtonban élőknek Észak-Louisianába kell utazniuk, hogy a jövőre kíváncsiak. Washingtonban 50 év múlva várhatóan 11,5 fokkal lesznek melegebbek a nyarak. Aki Sanghajban él, annak Észak-Pakisztánba kell utaznia, hogy „letesztelje”, milyen lehet majd Sanghaj éghajlata 2080-ban.

„Az északi félteke városai 50 éven belül nagy változásokat tapasztalnak meg. Olyanok lesznek, mint a déli városok most. Minden, ami az éghajlatot illetően vár ránk, az egyenlítő felé mozdul el” – mondta Matthew Fitzpatrick professzor. „És minél közelebb kerülünk az egyenlítőhöz, egyre kevesebb éghajlati egyezés a Föld olyan részein, mint Közép-Amerika, Dél-Florida és Észak-Afrika. Jelenleg nincs is olyan hely a bolygón, amely szemléltethetné, hogy milyenné változnak ezek a helyek a jövőben”.

A klímaváltozás helyalapú elemzése

Fitzpatrick professzor az éghajlati analóg térképezést használta, hogy az éghajlatváltozás helyalapú megértését biztosítsa. Egy olyan statisztikai technikáról van szó, amely képes összevetni egy hely (például a város, ahol élünk) várható jövőbeli éghajlatát egy másik, ismert hely jelenlegi éghajlatával. Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos értékeléssel foglalkozó szerve, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb rendelkezésre álló adatait használta fel arra, hogy két különböző forgatókönyv szerint szemléltesse a 30 év alatt várható hőmérséklet-változást.

Mivel a szóban forgó kérdésekre adott válasz attól függ, hogy az éghajlat várhatóan hogyan változik, és e változások konkrét jellege bizonytalan, az alkalmazás tartalmazza mind a magas, mind a csökkentett kibocsátási forgatókönyvekre, valamint több különböző éghajlat-előrejelző modellre vonatkozó eredményeket. Az alkalmazás révén feltérképezhetjük, hogy a különböző forgatókönyvek és modellek közül melyek illeszkednek a legjobban a mi városunkhoz. Megvizsgálhatjuk a településünk jelenlegi és jövőbeli éghajlata közötti eltéréseket is (az egyes kibocsátási forgatókönyvekre vonatkozó öt előrejelzés átlaga alapján).

Az első forgatókönyv, amelyet a felhasználók kereshetnek, hasonló a jelenlegi pályánkhoz, és nagyon magas üvegházhatású gázkibocsátást feltételez, amelyben a bolygó az évszázad végére körülbelül 9 Celsius-fokos felmelegedéssel számol. E forgatókönyv szerint a Föld melegebb lenne, mint az elmúlt évmilliók során bármikor. A második forgatókönyv hasonló ahhoz, amit a bolygó akkor tapasztalhatna meg, ha a nemzetek az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljait követnék. E forgatókönyv szerint az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali és drasztikus csökkentésének köszönhetően a bolygó körülbelül mindössze 3 Celsius-fokkal melegedne.

„Bízom benne, hogy továbbra is napvilágra kerülnek az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatások. Remélem, hogy ez segít az embereknek jobban megérteni a hatások nagyságrendjét, és azt, hogy a tudósok miért aggódnak ennyire” – mondta Fitzpatrick.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Kina, hadsereg, robotfarkas

Fegyveres robotfarkasokat tesztel a kínai hadsereg

Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel
Simpson poén

Elképesztő kutatómunka állt egyetlen poén mögött

Meglepő módon egyetlen poén is több hétnyi kutatómunkát jelentett a The Simpsons legendás forgatókönyvírója számára. Josh Weinstein elárulta: egy 28 éves vicchez olyan aprólékos kutatásra volt szükség, ami szinte filmbe illő. Amikor
nukleáris háború

Mennyi ideig tartana egy nukleáris háború?

Az Egyesült Államok reakciója egy nukleáris támadásra szigorúan titkos, de a Washington Post lépésről lépésre rekonstruálta, mi történne, ha egy ellenséges ország nukleáris rakétát lőne Amerika felé. És eljő az apokalipszis! Mi
lengyel piramisok

Ősi „lengyel piramisokat” tártak fel

Lengyelország középső részén, egy természetvédelmi területen újabb ősi megalitikus síremlékeket tártak fel – ezek az impozáns, több mint 5500 éves építmények méretük miatt a „lengyel piramisok” nevet kapták. Titokzatos sírhalmok Poznańi régészek
ősi technológia

10 ősi technológia, ami megkérdőjelezi történelmünket

Sokan úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés csak az ipari forradalommal kezdődött. Mégis akadnak olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak: ősi civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is meglepően fejlett eszközöket használtak
hu_HUHungarian