Mark Zuckerberg vállalata, a Meta, mondhatni egyeduralkodónak számít az iparágában. Ennek ellenére az innovatív technológiai üzletembert számtalanszor illették olyan kritikákkal, melyek szerint például az aktuális politikai trendek alakítják a Meta, korábban Facebook, irányelveit.
A közösségi média óriása most egy héttel azután, hogy decentralizált konkurensek hirdetései jelentek meg a platformján, máris blokkolni kezdte őket. A véleménynyilvánítás szabadsága mellett kiálló platformok megjelenésével jogos a kérdés, Mark Zuckerberg csökkenti-e a cenzúra mértékét.
A Meta blokkolja a decentralizált riválisok hirdetéseit
A 404 Media jelentése szerint a Meta tulajdonában lévő Facebook, a világ egyik vezető közösségi média-platformja, aktívan szűrni kezdte a Pixelfed néven ismert decentralizált Instagram-riválisra mutató hivatkozásokat. A hír szerint az Instagramot 2012-ben felvásárló Meta minden pixelfed.social linket „spam” címkével lát el, melyet azonnal eltávolítanak.
A Pixelfed állítólagos cenzúráját AJ Sadauskas azonosította az X riválisának számító Bluesky platformján, melyet Jack Dorsey, a Square vezérigazgatója, alapított 2019-ben. Sadauskas számos képernyőfotót osztott meg, melyeken látszik, hogy a Facebook azonnal eltávolítja a Pixelfed oldalára mutató linkeket.
Egy másik Bluesky-felhasználó, Johan Vandevelde, szintén észrevette a Facebook szortírozó tevékenységét. Véleménye szerint a vezető közösségi média-platform nemcsak a Pixelfed, hanem más riválisok linkjeit is azonnal eltávolítja.
„Valaki megkérdezte, milyen alternatívái vannak a Facebooknak, én pedig megadtam a Mastodon linkjét. A hozzászólásomat azonnal eltávolították a „spam” jelző miatt.” – mondta Vandevelde
Vissza a gyökerekhez
Január 7-én a Meta sajtóközleményt adott ki a kritikákra válaszolva, amely a „Több beszéd és kevesebb hiba” címet kapta. A cikket a vállalat globális ügyeiért felelős vezérigazgatója, Joel Kaplan, írta, melyben egy ötperces videót tett közzé a Mark Zuckerberggel folytatott beszélgetésről. A videóban a vállalat első embere azt ígéri, a Facebook visszatér a szabad véleménynyilvánítás gyökereihez.
Zuckerberg emellett azt is megígérte, hogy eltörli a harmadik féltől származó tényellenőrző-mechanizmust, és azt egy X-hez hasonló közösségi modellre cseréli le.
A Meta döntését többek között a nemrégiben megválasztott Donald Trump is támogatja, aki szerint a döntés valószínűleg a nemrégiben a platformra zúduló kritikák miatt vált életszerűvé.
Ennek ellenére a Meta többi vezetője – köztük Michael McConnell, aki a társaság felügyelőbizottságának a társelnöke – bírálta Zuckerberg döntését, aki konkrétan Trump beiktatása előtt meghajolt a politikai nyomásra.
Alkalmazkodás a politikához
Noha a Pixelfed látszólagos cenzúrája azzal magyarázható, hogy a Meta direkt akadályozza a közvetlen vetélytársak népszerűsítését, ez nem áll összhangban a vállalat új elképzeléseivel. A Wall Street Journal szerkesztőbizottsága szerint a Meta új irányelveiben leginkább a politikai környezetnek kíván megfelelni, nem pedig a szólásszabadság tudatos népszerűsítését kívánja visszavezetni.
Egyrészt az ilyen változások motiválhatják a Metát abban, hogy a republikánus nyomásgyakorlásra szabadabb véleménynyilvánításokat engedélyezzen, ugyanakkor félő, hogy a közösségi média koronázatlan királya valóban hagyni fogja-e azt, hogy az emberek azt tegyenek közzé, amit akarnak, és népszerűsítsenek olyan platformokat is, amelyek a Facebook riválisai lehetnek.
Érdekelhet még:
