Április 22-én este egy látványos, zöldes fényű tűzgömb szelte át az eget Ausztrália felett, Queensland és Új-Dél-Wales lakóit pedig nemcsak a fényjelenség, hanem az azt követő hangrobbanás is meglepte. A villanás a szemtanúk szerint fényesebb volt, mint a telihold, a közösségi médiát pedig gyorsan elárasztották a videók és beszámolók.
A robbanás közel 20 mérföldes magasságban történt, az objektum a becslések szerint 25 mérföld/másodperces sebességgel haladt. Az első észlelés körülbelül 60 mérföldes magasságban történt, az égitest feltehetően apró darabokra hullott szét, így fizikai maradványai aligha lesznek megtalálhatók.
Mi világította be az éjszakai égboltot?
Noha az esemény időben egybeesett az áprilisi Lyridák meteorrajjal, a szakértők gyorsan kizárták az összefüggést. A Curtin Egyetem és a Dél-Queenslandi Egyetem csillagászai szerint a tűzgömb nem a Lyridákhoz tartozott, többek között azért sem, mert a meteorraj csak jóval később, este 9 után válik láthatóvá. A Lyridák ún. „radiánsa” ekkor még a látóhatár alatt volt, ráadásul az égitest iránya is ellentétes volt a meteorraj megszokott pályájával.
A zöldes színű fényjelenség forrása tehát minden valószínűség szerint egy véletlenszerű kisbolygó vagy üstökösdarab lehetett, amely épp ezen az estén ért bolygónk légkörébe. A kutatók kizárják az ember alkotta objektum lehetőségét is, a rendkívül nagy sebesség ugyanis inkább természetes eredetre utal – például egy olyan pályára, amelyen a nap körül megkerülve érkezett vissza a Föld közelébe.
Jelenthet-e veszélyt a tűzgömb?
A tűzgömb a meteorok különösen fényes típusa, amely gyakran eléri vagy túlszárnyalja a telihold fényességét. Ezek a jelenségek akkor keletkeznek, amikor egy kisebb aszteroida vagy üstökösdarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a légellenállás következtében felizzik, majd gyakran fel is robban. A szín – jelen esetben zöld – utalhat az anyag összetételére: a nikkel vagy a magnézium jelenléte okozhatja ezt az árnyalatot.
Bár látványosak és időnként hangos robbanással járnak, a tűzgömbök a legtöbb esetben nem jelentenek közvetlen veszélyt. A történelem során azonban előfordultak olyan esetek, amikor egy-egy nagyobb égitest komoly pusztítást okozott. A legismertebb ilyen esemény az 1908-as tunguszkai robbanás volt Szibériában, ahol egy feltételezett kisbolygó levegőben történt detonációja több mint 2000 négyzetkilométernyi erdőt tarolt le.
A nemzetközi kutatók most szemtanúk beszámolóit és videóit keresik, hogy pontosabban rekonstruálhassák a jelenséget. Az International Meteor Organization továbbra is várja azok jelentkezését, akik saját szemükkel látták a robbanást.
