Akiknek esetleg már nem mond semmit a név, az AC/DC egy legendás ausztrál rockzenekar, amelyet 1973-ban Sydney-ben alapított két testvér, Angus és Malcolm Young. Olyan albumokkal váltak világhírűvé, mint a Highway to Hell és a Back in Black, amely utóbbi a történelem egyik legkelendőbb albuma lett. Legendás örömzenélés volt ez, és újradefiniálta a rockzenét, hasonlóan más ekkoriban indult zenekarokhoz.
Az eredeti énekes, Bon Scott 1980-ban bekövetkezett halála után Brian Johnson vette át a helyét, és ő nagyon sokat tett ahhoz, hogy a zenekar ikonikus státuszt szerezzen. Olyan slágerekkel, mint a „Thunderstruck” és a „You Shook Me All Night Long”, az AC/DC továbbra is a rockzene egyik meghatározó szereplője. 1979 nyarán az AC/DC már bőszen koncertezett, végtelen turnék során nyűgözték le közönségüket. A Highway to Hell az az album lett, amely globális szupersztárrá tette őket. A riffek és a lázadó stílus mögött azonban az album néhány meglepő történetet is hordozott magában.
Öt különleges történet a rocktörténelem egyik legendás albuma mögött
- Egy mindent megváltoztató producercsere. Az Atlantic Records rádióközönségnek tetsző, kifinomultabb hangzást akart, ami azt jelentette, hogy meg kellett válniuk George Youngtól és Harry Vandától. A zenekar eleinte ellenállt, de egy katasztrofális kísérlet után Eddie Kramerrel, titokban elküldtek egy hat dalos kazettát Robert John Lange-nek. Ő igent mondott – és a történelem íródni kezdett.
- Maratoni stúdiófelvételek. A londoni Roundhouse-ban történt felvételek az AC/DC-t minden eddiginél keményebb munkára késztették. Lange három hónapig, néha napi tizenöt órán át dolgoztatta a zenekart. A végtelen ismétlés tökéletesre csiszolta a riffeket, a srácoknak pedig kitartást és keménységet tanított.
- Bon Scott légzésgyakorlatai. Az „If You Want Blood” című szám felvétele közben Lange azt javasolta Bon Scottnak, hogy kontrollálja a légzését. Bon visszavágott, és arra kérte Lange-t, hogy ő is próbálja meg. Lange azonnal megcsinálta, megdöbbentve a stábot. Bon csak nevetett, majd a technikát felhasználva még nagyobb erőt szabadított bele a mikrofonba.
- A kazetta, ami majdnem elveszett. A „Highway to Hell” lelkét egy riff és egy ritmus adja, amelyet Malcolm és Angus Miamiban rögzítettek egy kazettára. A kazettát valaki a stúdióban kölcsönkérte, egy gyerek kezébe került, aki kitekerte belőle a szalagot. Bon Scott azonban megjavította, megmentve ezzel a rockzene halhatatlan dalának első taktusait.
- A cím születése. A „Highway to Hell” nem egy tárgyalóteremben született egy meetingen. Angus Young fejében született meg és a zenekar brutális turnéprogramját írta le – városról városra, éjszakáról éjszakára. A cím jól kifejezte a fáradságot, a veszélyt és az izgalmat, amit a végtelen úton való élet jelentett.
A Highway to Hell acélkemény riffekkel és éles dallamokkal dübörgött a hangszórókból. Ez volt az utolsó album Bon Scott-tal, és az első, amellyel az AC/DC hangzása betört a világszínpadra. Negyvenhat évvel később az album pedig még mindig úgy dübörög, mint a mennydörgés!
