A Bloomberg újságírója, Emily Chang exkluzív interjút készített Mark Zuckerberggel, a Meta vezérigazgatójával a kaliforniai Lake Tahoe mellett található birtokán. Az interjú során szóba került a Kauai szigetén lévő, 1 400 hektáros ranchán található 4 500 négyzetméteres földalatti létesítmény, amelyet sokan „ítéletnapi bunkerként” emlegetnek.
Chang megkérdezte: „Van ott egy bunkere; tud valamit, amit mi nem?” Zuckerberg válasza nem várt volt, mivel tagadta, hogy ez egy ítéletnapi bunker lenne, és „kis menedéknek… pincének” nevezte. A milliárdos szerint az egész birtoka „túlzottan felnagyítva lett, mintha valami ítéletnapi bunker lenne, ami egyszerűen nem igaz”.
2023 végén a Wired arról számolt be, hogy Zuckerberg bunkere körülbelül 4 500 négyzetméteres, robbanásálló ajtóval rendelkezik, és elegendő élelmiszert tartalmaz ahhoz, hogy a technológiai guru és barátai túléljenek egy apokalipszist. Zuckerberg azonban hangsúlyozta, hogy ez a struktúra elsősorban tárolási és hurrikánvédelmi célokra szolgál, és a média jelentősen eltúlozta annak jelentőségét.
„Ez csak egy földalatti helyiség, amit pár dolog tárolására és biztonsági okokból alakítottunk ki. Nem ítéletnapi bunker” – nyilatkozta Zuckerberg.
A Ko’olau Ranch nevű birtokon – amely már így is az Egyesült Államok egyik legnagyobb magántulajdonú területe – több mint egy tucat épülettel, önellátó energia- és vízellátással, valamint szarvasmarha-tenyésztéssel és makadámdió-termeléssel biztosítja a fenntarthatóságot. Két villa alagutakon keresztül összekötve, 11 lombház, valamint számtalan tárolóegység található itt, amelyeket kötélhidak kapcsolnak össze.
Egyre gyakoribb, hogy a milliárdosok ilyen létesítményekbe fektetnek be, hogy felkészüljenek a globális bizonytalanságokra. Az Oppidum nevű, Csehországban épülő luxusbunker 30 000 négyzetméteres alapterületével a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz, amely teljes önellátást és luxuskörülményeket biztosít.
„A világvége-biznisz” kifejezetten virágzik, azonban szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ezek a bunkerek sokszor hamis biztonságérzetet nyújthatnak. Egy igazi globális válság esetén ezek sem biztosítanák a védett létezést, míg az ilyen projektek egyre növelik a szakadékot a szupergazdagok és a társadalom többi része között.
A hawaii közösség vegyes érzelmekkel fogadta Zuckerberg projektjét. Miközben jótékonysági akcióival támogatja a helyieket, sokan aggodalmukat fejezték ki a nagyszabású építkezések miatt, amelyek szerintük megváltoztatják a sziget kulturális és társadalmi szövetét. Zuckerberg birtoka tehát nemcsak technikai, hanem társadalmi szempontból is figyelmet érdemel.
Az, hogy valóban csak egy „kis menedékről” van-e szó, vagy egy nagyobb léptékű világvége-előkészületről, még mindig vita tárgya. Az viszont biztos, hogy a szupergazdagok ilyen jellegű projektjei továbbra is élénk közérdeklődést váltanak ki.
