1986 áprilisában a csernobili atomkatasztrófa következtében az élet szinte teljesen eltűnt az elhagyatott, sugárzással terhelt területről. A halál zónájában az emberi jelenlét tiltottá vált, a sugárzás szintje még évtizedekkel később is extrém magas maradt. Azonban a tudósok egy váratlan és különös túlélőt fedeztek fel: egy fekete gombát, amely nemcsak elviseli, hanem egyenesen „megeszi” a sugárzást.
Ismeretlen fekete foltok a reaktor falán…
A tudósok először a csernobili 4. számú reaktor falán fedezték fel ezt a különös gombát: Cladosporium sphaerospermum, amely a legmagasabb sugárzási szinteken is képes volt növekedni. Sőt, kiderült, hogy nem csupán ellenáll a sugárzásnak, hanem aktívan hasznosítja azt, hasonló módon, ahogyan a növények a napfényt használják a fotoszintézis során.
A Cladosporium sphaerospermum és más hasonló fekete gombafajok – például a Wangiella dermatitis és a Cryptococcus neoformans – nagy mennyiségű melanint tartalmaznak. Ez a pigment az emberi bőrben az UV-sugárzás elleni védelemért felel, de ezeknél a gombáknál egy új funkciót tölt be: képes elnyelni a gamma-sugárzást, és energiává alakítani. Ezt a folyamatot radioszintézisnek nevezik, és olyan formában teszi lehetővé az energia előállítását, amely a gombák növekedését szolgálja.
A 2007-ben a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek a gombák radioaktív környezetben gyorsabban fejlődnek, mint normál körülmények között, ami alátámasztja, hogy a sugárzás nem csupán túlélésük forrása, hanem növekedésük katalizátora is.
A sugárzás elleni védekezés és az új lehetőségek
A Cladosporium sphaerospermum felfedezése nemcsak a csernobili zónában fontos, hanem új utakat nyithat a sugárzás hatásainak mérséklésére is. A tudósok vizsgálják, hogy ezek a radiotróf gombák alkalmazhatók-e radioaktív hulladékkezelésben vagy akár sugárzásvédő bevonatok kialakításában. Mivel természetes módon képesek a sugárzás elnyelésére és átalakítására, potenciálisan biztonságosabb alternatívát kínálhatnak a hagyományos tisztítási eljárásokhoz képest.
A C. sphaerospermum már eljutott a Nemzetközi Űrállomásra is, ahol a kutatók vizsgálják, hogy alkalmazható-e sugárzásvédelmi megoldásokra az űrben. A hosszú távú Mars-missziók egyik legnagyobb kihívása a kozmikus sugárzás elleni védelem, és ez a gomba akár élő bio-pajzsként is szolgálhatna az űrhajósok számára.
Emellett kutatások zajlanak annak érdekében is, hogy megértsék a gomba ellenálló-képességének genetikai hátterét, amely segíthet olyan növények vagy anyagok fejlesztésében, amelyek szélsőséges környezetekben is fennmaradhatnak. Egyes kutatók azt vizsgálják, hogy a gombák képességeit miként lehetne alkalmazni az egészségügyben, például sugárterápián áteső betegek védelmére.
Mindezek mellett felmerült az ötlet, hogy a gombák mesterséges tenyésztése akár az atomenergia iparában is felhasználható lenne a sugárzás hatásainak mérséklésére. Ha sikerül ipari szinten beépíteni a biológiai védekezési mechanizmusokat, az hatalmas előrelépést jelenthet a nukleáris biztonság területén.
Egy túlélő, amely átírja a biológia törvényeit
A Cladosporium sphaerospermum egyike azoknak az élőlényeknek, amelyek bebizonyítják, hogy az élet a legmostohább körülmények között is képes alkalmazkodni és fejlődni.
Ez a felfedezés nemcsak a sugárzással kapcsolatos kutatásokat forradalmasíthatja, hanem új megközelítéseket kínálhat a biotechnológia, az űrkutatás és a környezetvédelem területén is. Az élet határai folyamatosan kitolódnak – és ez a fekete gomba most új fejezetet nyit ebben a történetben.
Érdekelhet még:
