A világ leggazdagabb embereinél egyre élesebb a határvonal az „old money” – az örökölt vagyonból élők – és a „new money” – saját erőből felemelkedett vállalkozók – között. Bár sokan úgy gondolják, a mai milliárdosok többsége önerejéből jutott a csúcsra, a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A legfrissebb nemzetközi adatok szerint a világ milliárdosainak mintegy kétharmada (67%) saját vállalkozással, befektetésekkel vagy innovációval építette fel vagyonát. A fennmaradó 33% viszont öröklés révén, vagy részben örökölt vagyonból lett milliárdos.
Az Egyesült Államokban a vállalkozói szellem erősebb: a milliárdosok 70–75%-a saját erőből gazdagodott meg. Ezzel szemben Európában sokkal nagyobb szerepe van az örökölt vagyonoknak – például Németországban a milliárdosoknak csak 25–30%-a ún. self-made, azaz saját tehetségéből vagy szerencséjéből tett szert vagyonra. A kontrasztot Kína mutatja a legjobban, ahol a milliárdosok közel 97%-a újgazdag. Ők az elmúlt két évtizedben, jellemzően technológiai, ingatlanpiaci vagy gyártóipari vállalkozások révén építették fel tetemes vagyonukat.
A kontinensek közötti eltérést több tényező is magyarázza. Európában sok nagyvállalat generációról generációra öröklődik. Bankok, ipari vállalatok, illetve családok márkák is vannak, melyek ükapáról, dédapára, apára és fiúra szálltak. A vagyon és a befolyás így egy zárt körben maradt, ami ma is meghatározza a gazdasági elit szerkezetét. Nem véletlenül mondják, hogy Európa „bűzlik az old money-tól”. Németországban a milliárdosok jelentős része generációs családi vállalkozásokból származik – gondoljunk csak a BMW, az Aldi vagy a Henkel örököseire. Olaszországban a Ferrero, az Agnelli vagy a Benetton családok uralják a leggazdagabbak listáját. Franciaországban pedig a luxusipar (LVMH, Chanel, Hermès) köré szerveződött a vagyonos elit.
Emellett minden kontinensen más a vállalkozói környezet, valamint a gazdaságpolitika. A szigorúbb szabályozások és magasabb adóterhek miatt Európában nehezebb a semmiből milliárdossá válni. Az USA ezzel szemben kockázatvállalóbb kultúrát ápol, ahol a befektetők és startupok ökoszisztémája sokkal élénkebb. Nem véletlenül nevezik Amerikát az álmok földjének. Sok tehetséges ember tudott a semmiből óriási vagyonra szert tenni az elmúlt évtizedekben, csakúgy mint például Jeff Bezos, az Amazon alapítója.
Kína az újgazdagok fellegvára
Kínában a vagyonosodás viszonylag új jelenség: a 90-es évek végétől kezdődően a gyors gazdasági növekedés, az exportpiac és a lazuló állami kontroll lehetővé tette, hogy néhány évtized alatt dollármilliárdosok tucatjai emelkedjenek ki a semmiből. Itt tehát szó szerint „new money”-ról, azaz új pénzről beszélünk – elég csak Jack Ma-ra, az angoltanárból lett AliBaba atyjára gondolni.
Az UBS adatai szerint a következő években világszerte több mint 80 ezermilliárd dollár értékű vagyon cserélhet gazdát öröklés útján, ami azt jelenti, hogy a „régi pénzek” befolyása újra nőhet, különösen Európában és Észak-Amerikában. Ezzel szemben Kínában és Indiában aktívan dolgoznak azon, hogy saját birodalmat építsenek ki a fiatalok, ne pedig az örökölt vagyon szálljon egyik generációról a másikra.
Magyarországon rejtély, mennyien örökölhettek
Magyarországon nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hogy a legnagyobb milliárdosok közül hányan örököltek és hányan építették fel saját vállalkozással a vagyonukat.
A Forbes legfrissebb listája szerint a top 10-ben szereplők közül Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Gattyán György ún. „self-made” státuszban vannak – vagyis saját vállalkozásuk, befektetéseik révén építették fel a vagyonukat, de pontos statisztika nem áll rendelkezésre.
