Bár Venezuela fellélegezhet a szomszédos Guyana inváziójának veszélye miatt, néhány (volt) globális nagyhatalom nem kockáztat. Az Financial Times szerint az Egyesült Királyság egy haditengerészeti járőrhajót telepít a kicsinyke, de annál gazdagabb latin-amerikai ország partjainál, ezzel is kifejezve támogatását az egykori brit gyarmat felé, amely most az erősebb, de fizetésképtelen kommunista szomszéd területi követelésével néz szembe.
A hadihajó kiküldésével kapcsolatos döntés azután született meg, hogy Nicolás Maduro, Venezuela szocialista elnök megújította igényét a hatalmas, ásványkincsekben gazdag szomszédos Essequibo régióra, amely több mint egy évszázada Guyanához tartozik.
Ez a bevetés összhangban van azzal, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban megerősítette Guyana szuverenitásának támogatását.
A lépés az Egyesült Királyság határozott álláspontját jelzi a kialakult határok és a diplomáciai rendezés védelmében a megnövekedett geopolitikai feszültségekkel szemben.
Felmerül a kérdés, hogy mi köze Nagy-Britanniának bármelyik dél-amerikai országhoz, vagy azok egymás közötti konfliktusához, amikor az a (fél)kontinens spanyol, illetve portugál fennhatóság alatt állt. A válasz: Guyana nem spanyol vagy portugál, hanem brit (előtte holland) gyarmat volt. Ez a Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű (215 ezer négyzetkilométer), de csak nagyjából 800 ezer lakosú ország volt Nagy-Britannia egyetlen dél-amerikai gyarmata, Brit-Guyana néven, a függetlensége 1966-os elnyeréséig. Az ország hivatalos nyelve máig is az angol, és tagja a Brit Nemzetközösségnek is.
A hadihajó bevetésével kapcsolatos döntés alig néhány nappal azután született, hogy az Egyesült Királyság új külügyminisztere, David Cameron, aki a Brexit katasztrofális kezelése után frissen érkezett a karrierje száműzetéséből, kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „továbbra is együtt fog működni a térségbeli partnerekkel annak érdekében, hogy biztosítsa Guyana területi integritásának fenntartását és megakadályozza az eszkalációt”.
Eközben David Rutley, az Egyesült Királyság külügyminisztere a múlt héten Guyanába látogatott, hogy találkozzon Irfaan Ali elnökkel, és hangsúlyozza, hogy a venezuelai követelés után az Egyesült Királyság kormánya „egyértelműen támogatja” Guyana területi integritását.
Yván Gil, Venezuela külügyminisztere az X közösségi médiaplatformon dühösen reagált erre a látogatásra, mondván: „Az egykori megszálló és leigázó birodalom, amely illegálisan elfoglalta Essequibo területét, és alattomosan ténykedett Venezuela érdekei ellen, beavatkozik egy olyan területi vitába, amelyet ő maga generált.
„Ez a vita közvetlenül a felek között fog eldőlni… Véget vetünk az újabb halogatásnak, amely a régió destabilizálását eredményezheti”.
A feszültségek a decemberi venezuelai népszavazás után fokozódtak, ahol a jelentések szerint a többség támogatta a kormány Essequibo iránti igényét. A szavazás után Caracas azt állította, hogy a szavazók több mint 95 százalékban támogatták a javaslatokat, köztük azt, hogy a Guyana kétharmadát kitevő Essequibo venezuelai állam legyen.
Caracas ezután engedélyt adott a venezuelai állami vállalatoknak az essequibói kutatásra és kitermelésre, valamint új hivatalos térképeket rendelt el, amelyeken a terület szerepel. A két ország elnöke a december 15-i találkozón megállapodott abban, hogy nem alkalmaznak erőszakot a vitában.
Az ágyúval és géppuskákkal felfegyverzett HMS Trent 65 fős legénységgel és egy kontingensnyi királyi tengerészgyalogos katonával rendelkezik, és Merlin helikoptereket is bevethet.
A hajó, amelyet főként a terrorizmus elleni gyakorlatokra, valamint a kalózkodás és a csempészet elleni küzdelemre használnak, általában a Földközi-tenger környékén állomásozik. December elején azonban nyugatra, Barbadosra vezényelték, hogy a karibi térségben kábítószer-kereskedőkre csapjon le.
Brit tisztviselők az Financial Timesnak elmondták: a tervek szerint a hajó Georgetown partjainál horgonyozna le, és közös kiképzéseket folytatna az ország haditengerészetével.
Guyana védelmi erői a 4070 tagú aktív személyzetével és tartalékosaival eltörpülnek Venezuela 351 000 fős hadserege mellett, amely különösen magabiztosnak tűnik most, hogy Biden a kritikus 2024-es választási év közeledtével bármit megtesz a diktátor Maduro megbékítésére, ha ez az olajellátás pufferét szolgálja.
A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: „A HMS Trent még ebben a hónapban ellátogat a regionális szövetséges és Nemzetközösségi partner Guyanába, az atlanti járőrözési feladatokat ellátó bevetése során a térségben tett látogatássorozat részeként”.
