„Nem viheted magaddal a pénzed, ha meghalsz” – gyakran mondogatják ezt az emberek, rámutatva a vagyongyűjtés hiábavalóságára, ám meglehet, hogy ez a bölcs mondás nemsokára már nem lesz igaz.
Hogyan lehetséges ez? A gazdagok világában most különös hóbort dívik. A kriogén tartósítás lehetőségét kiaknázni kívánó tehetős emberek olyan alapítványok létrehozásához alkalmaznak ügyvédeket, amelyekhez „több száz évvel” később is hozzáférhetnek – derült ki a Bloomberg e heti cikkéből.
Mark House, a Bloombergnek nyilatkozó ingatlanjogász a következőt mondja erről: „A krioprezerválás ötlete kezdetben ugyan őrültségnek számított, mára azonban a különcség egyik jele lett. Most, hogy ez az eljárás egyedivé teszi az embert, divatos dolog érdeklődni iránta.” (A krioprezerválás az az eljárás, mely során azokat az ivarsejteket és embriókat, melyek nem használódnak fel közvetlenül a megtermékenyítésre vagy a méhbe helyezésre, lefagyasztják – 196°C-ra. Így elvileg korlátlan időre lehetnek elraktározva – a szerk.megj.)
Becslések szerint 5500 ember tervezi a kriogén tartósítást, Mark House eddig körülbelül 100 emberrel dolgozott együtt.
Steve LeBel, egy 76 éves, michigani nyugdíjas kórházi vezető szintén arról álmodozik, hogy csatlakozhasson a még megmaradt 500 esélyeshez. LeBel, a lelkes hobbista és a felnőtt fantasy-regények írója (fiatal korában) nagyra tartja az életet, és nem szeretné, ha pénzügyi akadályok miatt esne el a második esélytől.
A Bloomberg szerint LeBel azt tervezi, hogy 100 000 dollárt fektet az újjáélesztési alapítványába, a maradékot pedig a lánya, annak férje és az alapítványa kapja.
LeBel így nyilatkozott erről: „Nagyon szeretnék megoldást találni, különben csak ülök majd ott, és reménykedem, hogy 200 év múlva is marad pénz a feltámasztási folyamatra.”
Felmerül a kérdés: mikor magyarázza el valaki Le Belnek azt, hogy mit tesz az infláció azzal a 100 000 dollárral több száz év alatt? 200 év múlva jó, ha egy Snickers szeletet tud majd venni belőle.
Az újjáélesztési tröszt a dinasztia tröszt egyik változata, amelyet jellemzően az ultragazdagok használnak fel a vagyon generációkon átívelő átruházására. Mindkettő segíthet elkerülni a 13,6 millió dollár feletti hagyatékokra kivetett 40%-os szövetségi örökösödési adót, bár a befektetési nyereség adóköteles, és a vagyonkezelők díjat számítanak fel. House szerint legalább 500 000 dollárnak kell lennie a vagyonkezelőben, hogy az összeg fedezze ezeket a díjakat.
A legfontosabb különbség a kedvezményezettekben rejlik. House az újjáélesztett személyt jogilag különállónak tekinti, mivel egy személy nem lehet saját bizalmi kedvezményezettje. Az újjáélesztés meghatározására bizalmi védnököt jelöl ki, elkerülve a jogi bonyodalmakat.
A Bloomberg azt írja, hogy az újjáélesztési bizalmi vagyonkezelések megkérdőjelezik az örökös bizalmi vagyonkezelések elleni törvényeket, amelyek számos államban 90-100 évre korlátozzák a bizalmi vagyonkezelések élettartamát. Néhány állam, például Arizona és Florida azonban lehetővé teszi, hogy a trösztök évszázadokig tartsanak. Ez a rugalmasság arra készteti az embereket, hogy fontolóra vegyék a hosszú távú megőrzést.
A bizalmi struktúrák bizonytalan jövője aggodalomra ad okot. A változó jogszabályok és vállalkozások kockázatot jelentenek. A vagyonrendelők hangsúlyozzák a rugalmas, öröklésorientált bizalmi vagyonkezelés szükségességét.
„Úgy gondolom, hogy az öregedési folyamat idővel meg fog szűnni. Ez egy betegség. A technológia ugyan még nem tart ott, de a krionikával áthidalhatom ezt az időbeli szakadékot” – mondta LeBel.
Hungarian