Gyerekek tízezrei dolgoznak azért, hogy a világ elektromos autó iránti éhségét kielégítsék

2022.07.28.
Olvasási idő: 5 perc

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint az elektromos járművek értékesítése 2020-ban rekordot döntött.

A jelentés kiemelte, hogy a lítium akkumulátorok a legkedveltebbek, mivel ezeknek a legnagyobb a töltés-tömeg aránya.

Az elektromos járművekre való áttérés sürgetését az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió is kulcsfontosságú szabályozása ösztönzi, hogy csökkentsék a belső égésű motorral hajtott járművek szén-dioxid (CO2) és üvegházhatású gázok kibocsátását, és egy környezetbarátabb jövőre térjenek át – írja az energiaügynökség.

Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) jelentése szerint azonban az elektromos járművek elterjedésének fellendülése és a lítium akkumulátorok iránti megnövekedett kereslet jelentős környezetvédelmi aggályokat vet fel.

„Ahogy a lítium iránti kereslet növekszik, és a termelést mélyebb kőzetbányákból és sósvizekből csapolják le, a környezeti kockázatok mérséklésével kapcsolatos kihívások növekedni fognak”.

A lítium tiszta formában nem fordul elő a természetben a Földön. Jelenleg két járható út van a lítium kinyerésére: a kemény kőzetből történő kitermelés vagy a párologtató tavak.

A tengervíz a lítium lehetséges jövőbeli forrását jelenti, de a lítium tengervízből történő kinyerése a nagy víz-, földhasználat és időigény miatt nem kivitelezhető. Költséghatékonysága miatt a lítiumkitermelés leggyakrabban alkalmazott módszere a sósvizi kinyerés – az UNCTAD jelentése szerint a globális lítiumkészletek 66%-a lítium sósvizes lelőhelyekről származik.

A bányászok a lítium kitermelése érdekében lyukakat fúrnak sós tavakban, és a vizet a felszínre szivattyúzzák. A felszínre érve a víz elpárolog, és lítiumsók, bórax, mangán és kálium keveréke marad vissza. A keveréket ezután megszűrik, és egy másik párologtatómedencébe helyezik, ahol további 12-18 hónapig párolog.

Ezután a lítium-karbonát és a lítium-hidroxid kivonásra kerül, ami felhasználható az akkumulátorok katódanyagának előállításához.

Az olyan anyagokat, mint a kobalt és a nikkelt akkumulátorelektródák gyártásához használják.

A lítium kinyerése miatt a helyieknek nem marad víz

Az Institute for Energy Research (IER) kutatása szerint körülbelül 500 000 gallon vízre van szükség ahhoz, hogy egy tonna lítiumot kivonjanak ilyen módszerrel. Ha a víz bőséges mennyiségben állna rendelkezésre, a fenti nagy igényt talán nem kellene figyelembe venni. A lítiumforrások több mint 50 százaléka azonban a Chile, Bolívia és Argentína alkotta „lítiumháromszögben” található. Az UNCTAD jelentése szerint ez a terület a Föld egyik legszárazabb területe.

A chilei Salar de Atacama zegzugos síkságán az amerikai belügyminisztérium geológiai felmérése szerint amióta az emberek számon tartják, nem esett eső.

Az eredmény egy sokszínű, de törékeny ökoszisztéma, ahol a vízkészletek szűkösek. A Salar de Atacama azonban Chile legnagyobb sós síksága, és közvetlenül a felszín alatt lítiumsókban gazdag. Következésképpen a lítiumbányászat jelentős forrásává vált. Az IER szerint a régió vízkészletének 65 százaléka a bányászati tevékenységekre megy el.

Ennek hatására a vízhiány miatt a helyi gazdálkodók – akik quinoát termesztenek és lámákat terelnek – ,illetve a közeli közösségek kénytelenek elhagyni ősi településeiket és máshol próbálnak otthonra lelni víz hiányában.

„Korábban volt egy folyó, ami ma már nem létezik. Egy csepp víz sincs” – nyilatkozta Elena Rivera, a Copiapo településen élő Colla őslakos közösség elnöke a Nemzeti Erőforrásvédelmi Tanácsnak.

„És nem csak itt Copiapóban, hanem egész Chilében vannak folyók és tavak, amelyek eltűntek – mindez azért, mert egy vállalatnak sokkal több joga van a vízhez, mint nekünk, embereknek vagy Chile polgárainak.”

Nem a lítium-bányászat az egyetlen aggasztó tényező a lítium-ion akkumulátorokkal kapcsolatban. Az UNCTAD szerint az akkumulátorokban további kémiai elemek is vannak, mint például a kobalt és a grafit, amelyek újabb problémákért felelősek.

Az USGS 2022-es jelentésében arról számol be, hogy 2021-ben a globális kobalttermelés több mint 70 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságból (KDK) származott, és Dél-Kongó a becslések szerint 3,5 millió tonna kobaltot rejt, ami a világ ismert készletének csaknem fele.

Az UNCTAD szerint a probléma az, hogy a kobaltbányákból származó por gyakran tartalmaz mérgező anyagokat, például uránt, a Kongói Demokratikus Köztársaság bányái pedig kénes ásványokat is, amellyel kénsav szabadulhat fel. A kénsav a levegőbe vagy a vízbe kerülve savas bányavizekhez vezethet, amelyek több száz évig szennyezik a folyókat és az ivóvizet.

A becslések szerint pedig akár 40 000 gyermek is dolgozhat ezekben a bányákban, mint a modernkori rabszolgák, hogy kielégítsék a világ gazdagjainak elektromos autók iránti éhségét.

Egy 7 éves bolíviai kisfiú, aki az Uyuni sómezőn dolgozik. Forrás: (AP Photo/Victor Caivano)

Az USGS jelentése szerint 2021-ben Kína volt a vezető grafittermelő, a becslések szerint a világ teljes termelésének 79 százalékát állította elő. A grafitbányászat a kobaltbányászathoz hasonló környezeti hatásokkal jár; szennyezett talajhoz, vízhez és mérgező porhoz vezet.

Végül, a fent említett problémákon túlmenően az akkumulátor összetevők bányászata meglehetősen sok CO2-t bocsát ki, ami az egyes bányászati és gyártási folyamatoktól függően változik.

„Vannak szén-dioxid és egyéb üvegházhatású kibocsátások, amelyek a kitermelés folyamatával járnak. [Ez] nem olyan, mintha a CO2 a lítiumból jönne ki, de a bányászathoz energiára van szükség, ami bizony szén-dioxid kibocsátással jár” – mondta Zeke Hausfather, a Berkeley Earth nonprofit szervezet klímakutatási vezetője a Climate360-nak.

A Circular Energy Storage nevű kutató és tanácsadó cég arról számolt be, hogy a kibocsátási eredmények kilowattóránként 39 kg CO2-től 196 kg CO2/kWh-ig terjedhetnek, ami jelentősen befolyásolja az elektromos járművek potenciális pozitív hatását.

„Ha egy elektromos jármű 40 kWh-s akkumulátort használ, akkor a gyártásból származó kibocsátása ekkor 11 800 km és 89 400 km között megegyezik egy 5 liter/100 km üzemanyag-fogyasztású dízelautó által okozott CO2-kibocsátással, mielőtt az elektromos autó még egy métert is megtett volna” – számolt be a Circular Energy.

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél